Kellemes szombat délutánt Neked! Gyönyörű idő van, igazi tavaszi madárcsicsergős, szabadban üldögélős, olvasgatós, bámészkodós nap. Szétnézek, és látom, hogy nyílik a pünkösdi rózsa, sárga szirmaival köszön a nőszirom, és a fenyő friss, zöld hajtásaival egyre szélesebb, formásabb. Eszembe jutott, hogy idén életemben először kóstoltam medvehagymát. Olvastam már róla egyik kedvenc írónőm számtalan novellájában, de sosem kóstoltam meg, egészen idáig. Zseniális ízű, zamatú, döbbenetesen kellemes növény. Vajon hány titkot tartogat a természet? Ezer és ezer növény, amely a lélek és a test tápláléka is lehet, és úgy hiszem, még mindig csak töredékét ismerjük, és fogyasztjuk. Pedig mennyivel tisztább rezgésűek, mint a halálfélelem ízű, mesterségesen az emberi igény kielégítésére hizlalt állatok húsai, amelyeket a természet törvényeit figyelmen kívül hagyva tolnak az asztalunkra. Ha igaz, hogy az vagy amit megeszel, bajban vagyunk... Félre ne értsd, nem vagyok vegetáriánus, bár meglehetősen kevés húst eszek.

Az álmom egy kis farm, ahol az állatok családtagok, a tehén tejéből sajtot és túrót, tejfölt és tejszínt készítek, a gyümölcsökből lekvárt és pálinkát, vagy fűszeres tiszta borokat, és a kemencében magam sütöm a kenyeret. A háttérzaj a madarak csicsergése, a kutyák ugatása, a tehenek elégedett bőgése, távoli erdei neszek, éjszaka meg a vadállatok neszezése és a bagoly huhogása. Szép élet lesz, nyugodt és emberhez méltó élet. Addig is, azt hiszem, jó ha felhívom a figyelmed arra, hogy a természet még ma is okosabb, mint egy orvosi konzílium, bár csak kevés kiváltságos érti a mondanivalóját. Felszínesen bele-belekapkodva olvasok el néha egy-egy könyvet, írást, honlapot, ahol ezer fontos és hasznos információ hever a hétköznapok újabb csodáiról, a növényekről, amelyek bennünk emberré válnak, és mi általuk újra szervesen a természet részévé. Nézz szét a környezetedben, talán van melletted valahol egy Marika néni, vagy Zoltán bácsi, aki mesélni tud neked minderről értőn, és tisztán, hogy azután Te is beépíthesd ezt a tudást a mindennapjaidba.

Most menj, és sétálj egyet a természetben, vegyél mély lélegzetet a fák között, cirógass meg egy-egy fűszálat, és örülj, hogy élsz, és élnek ők is!